Kereskedelmi Háborúk
A Kereskedelmi Háborúk (Guild Wars) egy gazdasági és katonai konfliktus volt a Kel-Moriai Szövetség (Kel-Morian Combine) és a Terran Konföderáció (Terran Confederacy) között. A Szövetség fő világa a Moria volt, míg a Konföderációé a Tarsonis.
Tartalomjegyzék |
Háttér
Amikor a terranok a Koprulu szektorba érkeztek három különböző világra zuhantak le – Umojara, Moriara és Tarsonisra, és semmit sem tudtak a egymás létezéséről. A társadalmukat és technológiájukat szinte a semmiből kellett újjáépíteni. A tarsonisi telepeseknek hozzáférésük volt az ATLAS rendszerhez, ami technológiai előnyhöz juttatta a másik két kolóniával szemben. A tarsonisiaknak hatvan évbe tellett, míg kifejlesztették második-generációs térhajtóműveiket, s nagy volt a meglepetés mikor felfedezték a másik két kolóniát és annak telepeseit. A három világ kereskedni kezdett egymással, de Umoja és Moria folyton ellenálltak Tarsonis egyesítési kísérletei ellen. Ezért a tarsonisiak terjeszkedési programba kezdtek, majd hét új kolóniájával együtt megalakították a Terran Konföderációt.
Gazdasági konfliktus
A moriai telepesek, kezükben a rendszer leggazdagabb bányáival, attól tartottak, hogy a Konföderáció majd akadályozza a nyereséges ügyleteiket. Ennek eredményeként létrehoztak egy katonai kormányt, a Kel-Moriai Szövetséget, amely a két legnagyobb társaság, a Moriai Bányász Koalíció és a Kelanis Szállítmányozó Társaság alapított, ami készen állt bármely bányásztársaságot ellátni védelemmel, amik összeütközésbe került a Konföderációval. Ez nagymértékben növelte a feszültséget a Konföderáció és a Szövetség között. Mielőtt kitört a háború, a konföderációsok gyakran ”ellopták” a szövetségiek bányászati jogait és bányáit, méghozzá úgy, hogy először kémeket küldtek a bányákhoz, majd miután megszerezték a szükséges információkat, álürügyeket gyártottak – mint például, hogy az egyik bányász keresett bűnöző, vagy a bányászati joguk illegális volt – és ez után elfoglalták a bányákat, hogy ”orvosolják” a helyzetet. Az eljárás során a jogokat általában a ”Régi Családok” egyikének adták, majd a területet tengerészgyalogosokkal és más egységekkel védték.
Légi/ űr harc
A Szövetség a Hellhound nevű vadászgépeket használta, amiket lézerágyúkkal szereltek föl, s ezekkel képesek voltak légi- és földi célpontok ellen harcolni. A Konföderáció pedig az Avenger vadászgépet vetette be, ami hő-követő rakétákkal operált. Mindkét fél, a nagyobb űrcsatákban, hatalmas csatacirkálókat és közepes méretű ágyúnaszádokat vetett be. Utóbbiakat a Konföderációnál fölváltotta a Wraith vadászgép, aminek jobb manőverezhetősége lehetővé tette, hogy kikerülje az érkező lézerágyú tüzet. Légi célpontok ellen levegő-levegő rakétákkal, földi célpontok ellen pedig lézerágyúkkal szerelték föl. 2485-ben állították hadrendbe.
Földi harc
A Goliath lépegetőt, ami kiválóan teljesített a folytonos utcai harcokban, a Larscorp fejlesztette ki a Szövetség számára. Azonban ipari kémek ellopták a terveket és eladták a Konföderációnak. 2485-re mindkét fél vetett be Góliát harci-lépegetőket. A Siege Tankot pedig már a háború előtt bevetették a konföderációsok. A Góliátok sokoldalúsága meggyőzte őket, hogy kidolgozzanak egy mobil állványzatot a tanknak. Ez a típusú tank 2480-ban lépett hadrendbe.
Diplomáciai szövetségek
A háborúban Umoja is kivette a részét. Önkéntesek, mint Forest Keel a saját meggazdagodásukra akciókat indítottak a két harcoló fél ellen. Továbbá Pridewater kolónia is támogatta Umojat, úgy hogy titokban a Konföderáció ellen fordult.
A háború eseményei
Mielőtt kitört volna a Konföderáció jelentéseket kapott arra vonatkozóan, hogy a Szövetség több, nagyobb projektet indított és ezeket már más módon védené meg.
A Noranda gleccseri csata
2485-ben a Konföderáció összetűzésbe került a Szövetséggel az Onoru Sigma bolygón, ahol jelentős veszpén készletek találhatók, különösen a Noranda gleccseren, ahová a moriaiak már egy finomítót is építettek. A veszpéngáz hidrogén-szulfáttal volt szennyezett ezért különösen robbanékony volt. Eddig a pontig a konföderációsoknak meggyőződése volt, hogy a szövetségiek valami nagy dobásra készülnek a térségben. Egy különítmény, ami az Alfa Osztagból és a 33. Földi Rohamhadosztály egy egységéből, a Domínium szekcióból állt, Edmund Duke százados és Arcturus Mengsk százados vezetése alatt, megközelítette az omladozó külsejű épületeket. Mint később kiderült, ez egy csapda volt. Ugyanis, sok ”elhagyatott” épületről kiderült, hogy azok megerősített védelmi állások voltak. Duke sok embert veszített, mert meggondolatlanul rohamra küldte őket a finomító ellen, s végül meg kellett húzódniuk az egyik elfoglalt épületben. Ezalatt Mengsk légi-támogatást kért és azt, hogy a finomítóra összpontosítsák a tüzet. Mikor Mengsk csapatai óvatosan megközelítették a finomítót, heves ellenállás fogadta őket és nagy veszteségeket szenvedtek. Azután az egyik vadász szétlőtt egy járművet, ami tele volt veszpénnel, s végül a robbanás az egész telepen tüzeket gyújtott, így Mengsk és csapatai viszonylagos biztonságba kísérhették a megmaradt Alfa Osztag katonákat. A Konföderáció visszavonult, amikor megtudták, hogy további szövetségi csapatok és csatahajók közelednek. Kihirdették a hadi állapotot és kitolták a szolgálati idők lejártának a végét.
Konföderációs veszteségek
A Konföderáció több kudarcot is megélt a háború alatt. Köztudott volt, hogy több kolóniáját is ”eladta” és 2487 végére, már nagy volt a nyomás, hogy valamit tegyenek a Szövetség gerilla taktikája ellen. A Feronis bolygón, egy gépesített gyalogzászlóaljat megvertek a hegeroni csatában. A megnövelt katonai kiadások a mezőgazdaság rovására mentek és ez sok független farmert csődbe vitt. A Szövetség megpróbálta az összes ritka-nyersanyag lelőhelyét irányítani, arra kényszerítve a Konföderációt, hogy emelje az adókat, mivel hiány lépett fel a felhalmozott nyersanyagkészletben.
Csaták a Charon
A Char az egyik leggazdagabb ásványlelőhely a szektorban, és mind a Konföderáció mind a Szövetség bányászott rajta, s előbbi még a központi világok közé is fölvette. Kemény csaták zajlottak a bolygón, főleg, mert korlátozás nélkül alkalmaztak nukleáris fegyvereket. Ez még lakhatatlanabbá tette a bolygót az erős radioaktív sugárzás és a bombázás után újjáéledő vulkanikus aktivitás miatt. 2488 márciusában a Trelmont ezredes által vezetett 2. Ezred visszaverte a szövetségi támadókat, akik az atombunkereiket támadták, ezzel arra kényszerítette a moriaiakat, hogy elhagyják a bolygót.
Csaták a Turaxis II-őn
A háború későbbi szakaszában a felek sokszor összecsaptak ezen a bolygón. A 321. Kolóniai Ranger Zászlóalj itt hajtotta végre legfontosabb feladatait.
Finálé
A közelgő konföderációs győzelem már a háború hivatalos vége előtt nyilvánvalóvá vált. 2489-ben, négyévnyi harc után a Konföderáció kihirdette győzelmét, miután ”megtárgyalták” a békét a Szövetséggel. Moria független maradt, de az összes bányásztársaság konföderációs kézbe került. Umoját sokkolta a Konföderáció tette, ezért létrehozta az Umojai Protektorátust (Umojan Protectorate). Végül a háború végső kimenetele biztosította a Konföderáció helyét a szektorban, mint az elsőszámú gazdasági és katonai hatalom.
Hagyaték
Bár a háború vesztes oldala volt, Moria új bányászkolóniákat hozott létre és olyan sok pénzzel látta el a Konföderációt, hogy gyakorlatilag immunisak voltak a konföderációs törvényekkel szemben. Ez alatt a Tarsonison gazdasági fellendülés vette kezdetét, ami a Korhal Fiaival, a protossal és a zerggel való háború kitöréséig tartott. A Protektorátus profitált abban az értelemben, hogy a ”háborús kimerültség” miatt a Konföderáció nem tudta megakadályozni, hogy csatahajókat ”mentsenek ki”, köztük a Hyperiont is.
